Inquiry
Form loading...

Külső fűtésű hármas hatású vákuumpárologtató

Az egyhatású bepárló általában olyan egyetlen bepárlóra utal, amely már nem hasznosítja az oldat bepárlása során keletkező másodlagos gőzt.

Bevezetés a háromhatású párologtatóba

A háromhatású bepárló egy olyan bepárlótípus, amely főként három bepárlóból áll. Működés közben a háromhatású bepárlónak az utóhatás nyomásának és az oldat forráspontjának alacsonyabbnak kell lennie, mint az előhatású bepárlóé. Az előhatás másodlagos gőzét az utóhatás fűtőközegeként vezetik be, és az utóhatás fűtőkamrája kondenzátorként szolgál az előhatás másodlagos gőzének számára. Általában az első hatás nyers gőz fogyasztását igényli.

Háromhatású párologtató összetétele

A háromhatású bepárló főként három sorba kapcsolt bepárlókészletből áll, beleértve a bepárlókat, kondenzátorokat, sóleválasztókat és replikációs berendezéseket, amelyek egy teljes, sorba kapcsolt háromhatású bepárlórendszert alkotnak.

A háromhatású párologtató működési elve

A bepárolandó anyag a betápláló szivattyún keresztül belép az első hatású fűtőbe melegítés céljából, majd a bepárlókamrába párologtatás céljából. A szeparátorban gáz-folyadék elválasztást végeznek, és az oldat a szeparátor aljáról a keringető szivattyú szívónyílásába áramlik. A keringető szivattyú a fűtőbe és a szeparátorba juttatja keringtetés és párologtatás céljából. Az elpárologtatott gőz a kondenzátorba jut, és teljesen kondenzálódik.

A párologtató hőcserélő kamrában a külső gőz cseppfolyósítása látens párolgáshőt generál, amely felmelegíti a szennyvizet. A párologtató hőcserélő kamrában uralkodó nagy nyomás miatt az anyag túlmelegedésig melegszik, a párologtató hőcserélő kamrában lévő folyadék normál forráspontjánál magasabb nyomáson. Miután a felmelegített folyadék belép a kristályosító párologtató kamrába, az anyag nyomása gyorsan csökken, ami az anyag egyes vizes oldatainak fellobbanását vagy forrását okozza.

A bepárolt szennyvízből származó gőz a másodlagos bepárlóba jut, amely fűtésre szolgáló erőpárlóként működik, míg a le nem párologtatott szennyvíz és a só ideiglenesen a kristályosító bepárlókamrában tárolódik. Az első, második és harmadik hatású bepárlók egy kiegyenlítő csövön keresztül vannak összekötve. Negatív nyomás alatt a magas sótartalmú szennyvíz vagy anyagok egymás után áramlanak az első hatástól a második és harmadik hatásig. A szennyvíz folyamatosan bepárolódik, és a szennyvíz sókoncentrációja növekszik. Amikor a szennyvíz sótartalma meghaladja a telítettségi állapotot, a vízben lévő só folyamatosan kicsapódik, és a bepárló kristályosítókamra alsó sógyűjtő kamrájába kerül. A teljes folyamat megismétlődik, elérve a sós víz elválasztását.

A kondenzátor egy vákuumrendszerhez csatlakozik, amely elszívja a párologtató rendszerben keletkező nem kondenzált gázt, negatív nyomás alatt tartva a kondenzátort és a párologtatót, és javítva a párologtató rendszer párolgási hatékonyságát. Negatív nyomás alatt a háromhatású párologtatóban a szennyvíz által termelt másodlagos gőz automatikusan belép a kondenzátorba. A keringő hűtővíz hűtése alatt a szennyvíz által termelt másodlagos gőz gyorsan kondenzátummá alakul. A kondenzátum folyamatosan elvezethető és újrahasznosítható az újrahasznosító víztartályba.

A háromhatású párologtató jellemzői

1. Energiatakarékosság
Az elpárolgott gőz energiaként való felhasználása a berendezések fogyasztásának csökkentése érdekében.

2. Gyors sebesség és jó kisülési minőség
Nemcsak erős párolgási képességgel rendelkezik, hanem gyors vízhozammal is.

3. Csökkenti az eltömődések és a vízkőképződés előfordulását
Egy örvénylemez elhelyezése az elpárologtatóban javíthatja a rendszer hőátadási együtthatóját, és csökkentheti az eltömődések és vízkőlerakódások előfordulását.